Csak ámulok és bámulok... és még mindig nem tértem magamhoz. Amikor blogírásba kezdtem, azt hittem, képes leszek egy-egy különös élményt vagy érzést megosztani veletek. De ami itt történik, azt lehetetlen elmesélni. Én legalábbis képtelen vagyok rá. Szóval ez lesz itt szerintem az eddigi leggyengébb blogbejegyzés. Ezt nem lehet elmondani, ezt látni kell.
Itt minden nagyobb, mint otthon. Például a mélygarázsban egy akkora helyre, mint amekkorák az otthoni mélygarázs helyek, felfestik hogy „small car”. A távolságok is nagyobbak. Épphogy a szomszéd faluban lakom, mégis naponta 2x40 perc az út. Bár lehet hogy 2x35-be is beleférne, ha feljebb raknám a biciklin a nyerget. Az utak jóval szélesebbek, és általában 2 sáv + bicikliút van. A bicikliút is széles, az autósok nem köcsögök, sőt, kifejezetten figyelnek a biciklisekre, inkább sokkal mögöttem lelassítanak, minthogy bevágjanak elém és utána jobbra kanyarodjanak. Budapesten utálok biciklizni, itt szeretek.
Még a CD tokok is nagyobbak. Kétszer akkorák. A zürichi irodában slim tokok vannak kirakva a falra, és belecsúsztatva papíron az ott ülő emberek nevei (mindenkié külön tokba). Itt igazi rendes tokok szolgálnak névtáblául.
Most hogy ilyen frappáns huszárvágással áttereltem a témát a cégen belüli dolgokra, maradjunk is ennél egy kicsit.
A campus épületei elég laposak (tipikusan földszint és első emelet, helyesebben ahogy a hülye amerikaiak hívják, első és második emelet), viszont annál nagyobb alapterületűek. A kuckók, amelyekben általában 4-5 ember ül, nagyvonalakban a magától értetődő számozást követik: 100-tól a földszintiek, 200-tól az emeletiek. Csakhogy több mint száz kuckó van egy szinten. Mint gondoltok, ezt hogyan oldották meg?
A központi rész 4 ilyesmi épületből áll, köztük-körülöttük park mindenféle jósággal (asztalok, röplabdapálya, dinoszaurusz stb.), de picit arrébb vannak további épületek, és picit jobban arrébb is van pár állítólag. Nem tudom hogy hány. Legalább 10 szerintem.
A mi épületünkben a No Name Café szolgál leginkább a bendő megtöltésére, naponta háromszor. A kínálatot úgy képzeljétek el, mint odahaza egy szerényebb all you can eat típusú éttermet, csupa-csupa finom falattal, és persze mindig másmilyen választékkal. Ja igen, azt még nem mondtam, pedig már a zürichi iroda kapcsán is megírhattam volna, hogy az étkezés svédasztalos jelleggel működik, ki van rakva rengeteg hideg-meleg kaja, meg persze akad olyan is, amit ott az ember szeme láttára készítenek el. Na de vissza Mountain View-ba. A szemközti épületben van a legnagyobb menza, a Charlie's. Ez már tényleg embertelen léptékű, simán veri az összes otthoni all you can eat-et. Sajnos a legjobban kinéző kajákért itt már sorba kell állni, és mivel utálok sorban állni, inkább beérem a többi, szintén nagyon jól kinéző és nagyon finom falattal.
Szinte mindegyik épületben van valamiféle kisebb menza vagy bár (jóllehet ezek gyalog is csak pár percre vannak egymástól, és a rakat közös használatú „gagyi” bicikli segítségével még gyorsabban elérhetők). Ezek az étkezdék mind-mind különböző kínálattal rendelkeznek. Állítólag van sushi bár is például. Meg olyan italbár, ahol friss gyümölcsből csavarnak mindenféle jóságot. Nem tudom, elég lesz-e a három hét arra, hogy mindegyiket végigjárjam. Arra biztos nem elég, hogy a Charlie's kínálatát végigkóstoljam, és akkor a többiről még nem is beszéltünk.
Persze nehezít a dolgon, hogy el vagyok veszve. Ritkán találom a megszokott európai ízeket, sok-sok olyan kaja van (amerikai, indiai, kínai stb.), ami túl idegen nekem, azt sem tudom, hogy egyáltalán mit kell vele kezdeni. Kisebb adagokat bevállalok ezekből, de megnyugtat, ha van olyan is a tányéromon, amiről tudom, hogy ehető. A desszertek viszont fantasztikusan finomak!
Ha igazán szeretnéd a nyálad csorgatni, írd be a keresőbe hogy No Name Cafe. Valaki elég pihent volt ahhoz, hogy fotóblogot csináljon arról, miket evett errefelé...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Tök jó sokféle ződség van. Nyam nyam. A kínai is biztos jobb, mint mit itt a Keleti környékén kapni lehet :S
hexa: nyert :-)
Nem szép dolog így lelőni, hogy hol is van Egmont valójában :(
Údv, ha már bejegyzésre szántam el magam.
Néhány kérdés:
Csináltok is ott valami jót, vagy csak bicikliztek, játszotok, meg esztek?
Van olyan, hogy főnök, munkaidő, határidő stb.??
A kérdés persze elárúl némi sárga irígséget és tájékozatlanságot a cég működédét illetően, de biztos másokat is érdekel.
Tehetnél fel néhány képet az épületekről, meg le is írhatnád, hogy mi jó/rosz bennük. Pl. mennyire tudta/akarta az építész összhangba hozni az ott folyó munkával?
müzso: Nálunk ez azért tuti nem így működne. Mifelénk az a divat, hogy az épületet üzemelteti valaki, és bérli másvalaki. Namármost te a másvalakinek dolgozol (aki bérli az épületet), de a portás, gondnok stb., akik az első valaki alkalmazottjai, mindenhatónak képzelik magukat. Az ő döntésük, hogy mi folyik odabent, be lehet-e vinni biciklit, ki vehet fel milyen kulcsot stb. Odahaza nem igazán tudom elképzelni, hogy az épületben működő cég döntse el, melyik teremnek mi a száma például. Ezért is meglepő számomra (bár lehet hogy ez másnak triviális), hogy itt mennyire mindenütt jelen van a cég általános feelingje, a kis kockasággal fűszerezett infantilizmus. Később majd még biztos mesélek erről.
gNat: Ne bánkódj hogy "lelövődött" a titok, úgyis a blogban elhangzottak alapján nulla idő alatt utána lehetett járni.
A biciklizésen, játszáson és evésen kívül sok egyéb jót is lehet itt csinálni. Például csomó helyen ki van plakátolva, hogy szundíts picit kaja után, vagy bármikor ha úgy érzed, hogy jól esik (van sok kanapé és babzsákfotel). Itt ugyanis nem azt nézik, hogy 8 órán át a monitort bámulod-e, hanem hogy amikor dolgozol, akkor friss vagy-e, tudsz-e alkotni, kész vagy-e időre a projekttel.
Komolyra fordítva a szót: természetesen munka is folyik itt, azt hiszem, a cég termékei ezt nagyjából alátámasztják. Nem tudom ki hogy van vele, én általában véve nagyon csalódott voltam mindenféle szoftverek terén, azt láttam, hogy mind a kliens gépen telepítendő, mind a webes szoftverek pocsék minőségűek világszerte. Csak hogy egyetlen konkrét példát említsek: a híres és sokak által használt webes levelezők szinte egyike sem képes a különféle kódolásban érkező e-maileket ékezethelyesen megjeleníteni, illetve helyes kódolású levelet küldeni. Erre jött a gmail, és az meg jól csinálja. Ez csak egy apró részlet, de azt hiszem, a cég többi terméke is hasonló színvonalú (persze korántsem állítom hogy tökéletes). Szóval nagyjából a Google adta vissza nekem a hitet az elmúlt pár év során, miszerint nem szükségszerű, hogy a világ csak szar minőséget produkáló nagy cégekből és jó minőséget produkáló kósza farkasokból vagy párfős csapatokból álljon. Persze tudom, hogy vannak akik másképp éreznek, vannak akik nem szimpatizálnak a céggel, mindenféle aggályaik vannak, vagy a konkurencia termékeit jobban szeretik, de azt hiszem, maguk a termékek egyértelművé teszik, hogy bizony folyik itt valamiféle munka is.
Munkaidő nem nagyon van, mondjuk azért illik nagyjából bent lenni. Főnök: hát, van valami, de azt nem így hívjuk, meg nem is az a pontos szerepe, mint hagyományosan a főnöknek. Másmilyen, egyénibb módszerek vannak a teljesítmény mérésére, ösztönzésre. De még túl új vagyok ahhoz, hogy ezeket átlássam.
Képeket fogok majd feltenni, természetesen csak kívülről. Addig is, lehet vadászni a neten. A fő-fő központi épületek a Silicon Graphics épületei voltak régen, és állítólag az alaprajzukat az SGI számítógépek alakja ihlette (amik köztudottan porszívó alakúak). Hát, lehet benne valami...
A blog bejegyzésben azt írtam, hogy legalább 10 épület szerintem. Azóta megnéztem a térképen. Igazam volt, a 29 valóban legalább 10.
Tök jók az épületek. Probléma csak a zürichiekkel van, ott ugyanis kicsi a hely, a biliárdasztalnál helyenként nem fér el a dákó, nekiütközik valami oszlopnak. Igazán kicserélhetnék léghokira, az nagyon hiányzik, a biliárdot meg átvihetnék valami nagyobb helyiségbe.
Megjegyzés küldése