99

Semmi különös.

Igazából csak azért írok, hogy a jobb oldalon az archívum résznél ne maradjon ki egyetlen hónap sem.

Na jó, nem igaz, hogy semmi különös.

Például folyamatosan fejlődik a terepasztal, immár 8 vonatunk van, rengeteg szemafor, egyre átláthatatlanabb az egész. Mennyivel egyszerűbb volt 3 vonattal!

A mérleg, amelyikről a múltkor már szó esett, egész rendes manapság. Legalább 5-tel kisebb értéket mutat, mint tavaly ilyentájt. Csak az a baj, hogy fogalmam sincs, hogyan sikerült ezt elérnem. Mindenesetre igyekszem figyelni, mozogni picit többet. Most vasárnap például kábé 80 kilométert tekertem, legalább 1000m-nyit fölfelé.

Végre elkészült a két felső (6. és 7.) emelet is az irodában, és ennek örömére rögtön fel is költöztünk a hatodikra. Ennek dzsungeles a témája. Van egy „Jungle Launge” nevű sarok, ebben szinte lépni nem lehet a növényektől, amelyek között több alig megközelíthető és egyáltalán nem belátható pihenő zug rejtőzik. A hetedik meg égi-ufós témájú. Picit igazságtalan az élet, de ez nem baj: nem elég, hogy vadiúj asztalokat, székeket meg mindent kaptunk, meg a kilátás is király; még pluszban lufikkal is megörvendeztettek minket!

Ha már lufik, jut eszembe, ez a 99. blogbejegyzés.

És, mellesleg, holnap leszek 2 éves.