Ibergeregg

Hágó. 1400m. Biciklivel.

Tegnap jobbról balra. Gyerekjáték.

Ma balról jobbra. Halál.

Szavazz érvényesen!

Talán egy hónapja lehetett, amikor kapcsoltam, hogy lassacskán jönnek a válsztások. És csak legyintettem, hogy úgysem követem ki mit csinál odahaza, ki mit ígérget, és úgysem tudom hogy kire szavaznék. Meg lusta is lennék időben elintézni a külföldi szavazást, aztán csak egy árva mit sem érő ikszecske miatt utazni három órát oda-vissza...

Aztán ez villámgyorsan megváltozott. Elég volt csak icipicit belekukkantani a hírekbe ahhoz, hogy véleményt formáljak, és el is akarjam ezt mondani a megfelelő fórumon. A húsvéti hazautazás szervezésénél már szempont volt, hogy tudjak szavazni.

Szóval igen, van véleményem. Nem állítom hogy alá tudnám támaszatni egy vita során. Nem állítom, hogy négy év múlva is egészen biztosan büszkén fel fogom tudni vállalni. Nem tudhatom, hogy véleményem egybeesik-e azzal, ami a legjobb lenne az országnak. De ez nem is baj. A demokrácia nem arról szól, hogy mindenki becsületesen végiggondolja, hogy szerinte mi lenne a legjobb az egész népnek, és arra szavaz. Frászt. Legyünk őszinték, mindenki arra szavaz, ami szerinte neki személyesen a legjobb lenne, ebből alakul ki a végeredmény. Mindnyájan tudjuk, hogy a demokrácia nem a lehető legjobb államforma – pusztán még nem találtunk jobbat.

Rengeteg a politikából kiábrándult ember manapság. Úton-útfélen találkozni felhívással, hogy bojkottáld, szavazz érvénytelenül, rajzolj ezt-azt a szavazólapra. És akkor majd ha a fél ország így tesz, akkor kedves politikusaink észbe kapnak hogy valami nem stimmel, és akkor rend lesz.

Remek. Aztán felébredsz és bilibe lóg a kezed. Igen, én is volt hogy ilyen hülye voltam és egyszer régen már nem is tudom mit firkáltam rá. Azóta felnőttem. Aki azt hiszi, hogy ezzel a durcás csakazértiskitolokveletek hozzáállással bármit elér, vagy hogy tömegek fognak megmozdulni és mind így tenni, az hatalmasat téved. Igen, ahányan elmentek egy héttel korábban párnacsatázni, körülbelül annyian (nem ugyanazokra az emberekre gondolok) biztos direkt érvénytelenül fognak szavazni, és roppant büszkék lesznek rá hogy micsoda összetartó erő és milyen eszmék és jólmegaszongyuk nekik. Mind a kétszázan. Bravó! Csakhogy van egy nagy különbség. Kétszáz párnacsatázó ember fantasztikus szórakozás, de kétszáz összefogó és szavazólapot összefirkáló és erre büszke ember szánalmas. Tessék felébredni és körülnézni, mi is a valóság.

Ez itt a mi hazánk, mi országunk, legtöbben itt éltek, és terveim szerint én is itt fogom leélni a következő ciklus jelentős részét. Úgy érzem, mindenki tartozik annyival, hogy elmondja véleményét.

Szó nincs arról, hogy csak akkor érdemes szavazni, ha van egy számodra szimpatikus párt. Számtalan fontos kérdés nem dőlt még el. Például lesz-e kétharmados többség? (Jót tenne-e az országnak, ha lenne?) Bekerülnek-e a kis pártok? (Hasznosak-e, vagy csak szart kavarnak?)

Ha ezen kérdések bármelyikében van icipici preferenciád, el kell menned szavazni, és leadni voksodat ennek megfelelően. Ha kell, akkor egy olyan pártra, amit csak egy icipicit utálsz kevésbé, mint a többit.

Ha csak pindurkát is úgy érzed, hogy mindegyik pártot egyformán utálod, de az egyiket picit jobban, akkor válassz véletlenszerűen a kevésbé utáltak közül! Ezzel sokkal többet teszel, mint ha nem szavaznál.

Ne feledd! Akik nálad hangosabbak, akik számodra elfogadhatatlan véleményeket hangoztatnak, akiket taplónak tartasz, és akik a Mónika show szereplőinek értelmi színvonalán vannak és annyit konyítanak a politikához hogy kimennek tüntetni „rendszerváltást akarunk”-at skandálva, ők mind el fognak menni szavazni. Hagynád, hogy ők döntsenek helyetted?

Vasárnap én ott leszek és érvényesen fogok szavazni. Kérlek, Te is tedd ezt!