Qty

Az apró különbségek sorozat következő epizódja. Asszem a második. Nem számolom. :) Tudom, hogy labdába sem rúgok Ambyék hatvanakárhánya mellett.

A járműveken vannak ugyan tiltó ábrák (például ne fűrészeld szét az ülést, ne cigizz, ne gitározz/szaxofonozz – bár egy szájharmonikázó és utána kalapot körbevivő pacákkal már kétszer is találkoztam), de például a ne kajálj-piálj nincs köztük. Sőt, szoktak is az emberek enni-inni. Érdekes, itt sikerül ezt kulturáltan tenni, nem összepiszkítva a járművet. Egyébként szemetes is van a járműveken.

A jó dolgok sokszor fel sem tűnnek, amikor természetes, hogy velünk vannak. Akkor tűnnek fel, amikor hiányoznak. A rossz dolgokkal ez pont fordítva van. Hiányuk nem tűnik fel, csak az, ha újra találkozunk velük. Ennek is köszönhető, hogy több mint 1 hónap után esett csak le, hogy itt nincsenek kátyúk, de még huplik sem nagyon. Azt hiszem, ez elég komoly előfeltétele annak, hogy mondjuk buszon kulturáltan lehessen enni-inni.

A másik tipikus tiltó tábla, amivel otthon mindenütt találkozni, a kutyákra vonatkozik. Itt ilyen sincs. A világ legtermészetesebb dolga, hogy az egész család kutyástul szájkosár és póráz nélkül együtt utazik a villamoson, együtt vásárol az ikeában, vagy akár együtt megy be a Google-be. Érdekes, itt a kutyák is tudnak normálisan viselkedni. Nem ugrálnak rá az emberekre, nem nyálaznak össze mindent és mindenkit, nem ugatnak. Jó fejek :-)