Semmi különös

Persze ez így nem igaz, mert sokminden történt, de azért tulajdonképpen tényleg nincs semmi igazán hűde különös. Semmi olyasmi, amiért úgy érezném, hogy azonnal tollat billentyűzetet kéne ragadnom és megblogolnom. Vagy csak nem vagyok blogolós hangulatban.

Szép volt, jó volt, villámgyorsan eltelt az otthon töltött három hét. Amcsival is mázlink volt sokáig, egyrészt mert kifogtunk egy extra ünnepnapot, másrészt meglepően meleg volt (napközben akár 20 fok is, mármint Celsius, tűző napsütés, de este hirtelen nagyon lehűlt mindig – valljuk be, télhez képest nem is olyan rossz), egészen egy-két nappal ezelőttig, azóta hideg van (mondjuk olyan tizenkevés fok, határeset hogy egy szál póló elég-e :-)) és szemerkél valami bizonytalan esőszerűség. Holnap lesz még egy (esős?) napom SF-ban, majd irány haza. Mármint Zürichbe.

Tényleg bocsi, nem vagyok pötyögős hangulatban. Van viszont jópár új fénykép, meséljenek ők helyettem! Sok-sok külön albumba szétszedve, hogy kevesebbnek tűnjön, hehe. A régi Biatorbágy és Nikon D90 album is bővült picit.

Sajnos arra sincs semmi ötletem, hogy ezt a blogbejegyzést hogyan lehetne értelmesen befej